HÍREK, ÍTÉLETEK, HATÁROZATOK, ÁLLÁSFOGLALÁSOK INGATLANDEPO, INGATLANBAZAR ÜGYBEN

[pbanyai]

Az átláthatóság érdekében összegyűjtöttük ide az ügyben eddig született ítéleteket, állásfoglalásokat, határozatokat.
Megkérjük azokat az érdekelteket, akiknek tudomásuk van bármilyen, itt fel nem tüntetett ítéletről, határozatról, stb., jelezzék valamelyik moderátornak a hiteles forrás feltüntetésével.
Természetesen várjuk ide a cég által oly sokat emlegetett Csongrád Megyei Bíróság az Ítélőtábla által jóváhagyott és jogerős ítéletét, mely éppen ellenkezője az adatvédelmi biztos állásfoglalásával, valamint, az "eddigi jogerős birósági végzéseket - melyek egyértelműsítették -, hogy cégünk követelése jogos a nem fizető felhasználóival szemben, az Ön tartozását is átadtuk behajtásra így megindul Ön ellen a birósági eljárás."
Az "audiatur et altera pars" szellemében várjuk a cég reagálását, hogy a jogerős bírósági végzések értelmében fizetésre biztathassuk a panaszosokat.

Az ÉTOSZ Elnöksége, és a magam nevében is gratulálok "hgzoli" nagyszerű kezdeményezéséhez, és a kivitelezéshez! Ez az oldal megkönnyíti a panaszosok objektív tájékozódását, és döntésüket a további teendőikről!

[hgzoli]

Az egyik panaszos a következő a következő levelet kapta a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületétől:

Tisztelt Fogyasztó!
 
Panaszával kapcsolatban a következőkről tájékoztatom:
Sajnos az ingatlandepoval kapcsolatban nagyon sok panasz érkezett hozzánk. A helyzet nem egyszerű.

A cégről:
A cég az általános szerződési feltételeit (ÁSZF) folyamatosan változtatja, ráadásul sok tisztességtelennek tűnik. 2 bírósági ítélet született ezidáig az ügyben.
1.)Az első, 2009 októberében született kimondta, hogy a cég követelése nem jogos a 2008. október 12-e előtt regisztrált felhasználókkal szemben, hacsak nem tudja bizonyítani a cég, hogy a szerződés létrejöttét visszaigazolta 48 órán belül a 2001. évi CVIII. Törvény 6. § (2) értelmében.
2.)A második (SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA, Gf.I.30.208/2010/6.szám) megállapította a 2009. május 30-án illetve az ezelőtti időszakot megelőzően érvényben lévő ÁSZF néhány pontjának tisztességtelenségét. Így például tisztességtelen az a kikötés, mely szerint:
- ha a megrendelt szolgáltatást a szolgáltató nem, vagy nem a megrendelt módon tudja végrehajtani, a szerződő felek között a szerződés a csökkentett szolgáltatásra jön létre, külön megállapodás nélkül is.
- … megrendelő már most kifejezetten nyilatkozik arról, hogy folyamatban tartja a szerződést mindaddig, amíg szolgáltatóval maradéktalanul el nem számolt. A hirdetést felhelyező személy függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa vagy nem, készfizető kezességet vállal az esetleges hirdetési díj és annak járulékai megfizetésére, amennyiben megbízója nem fizetné meg teljes egészében a szolgáltató felé a szolgáltatás ellenértékét.
- a „szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal a rendszer hibájából adódó károkért. Felek kizárják a technikai hibából eredő károk esetén a szolgáltató felelősségét".
Az adatvédelmi biztos is vizsgálódott az ügyben, és már többször felszólította a cég vezetőjét, Benkő Sándort a jogsértő gyakorlat megszüntetésére.
Tehát csak annak a kezében van jogalap a megtámadásra az első pontban említett ÁSZF kitétel ellen, aki a szerződését 2008. októbere előtt kötötte, a 2. pontban foglaltak tisztességtelenségére pedig a 2009. május 30. előtt regisztráltak hivatkozhatnak. Azóta sajnos nem született egyéb, a fogyasztókra előnyös döntés.
Ami a helyzetet nehezíti, hogy a cég folyamatosan változtatja székhelyét, Magyarországról először  a Seychelles-szigetekre, majd újonnan Szlovákiába tette át, ezáltal próbálta kivonni magát a magyar jogszabályok alól. Álláspontunk szerint azonban a vonatkozó EU-s normák alapján mindenképpen a magyar jogszabályok vonatkoznak rá.

Az első, amit ellenőrizzen:
Hogy az Ön regisztrácója után 48 órán belül kapott-e visszaigazoló e-mailt. Ugyanis csak ebben az esetben jött létre Önök között érvényesen a szerződés. Ha nem kapott ilyen visszaigazoló e-mailt, a z Önök közötti szerződés semmis!(az említett jogszabályhely alapján)

Ez esetben egy felszólító, tértivevényes levélben hívja fel a cég figyelmét erre a tényre, valamint arra, hogy ez alapján nem támaszthatnak jogos követelést Ön ellen.

Ha nem sikerül velük megegyezni, a lentebb leírtaknak megfelelően járjon el ("a fizetéssel kapcsolatban 2 dolgot tehet" pontnál).


Ha 30 napon belül próbálta törölni a hirdetést, de nem sikerült:
Amennyiben a 30 napos ingyenes időszak alatt próbálta törölni, de ez nem sikerült, e tényt is megemlítve küldjön tértivevényes felmondó levelet a vállalkozás címére.


Ha 30 nap után, érdekmúlás miatt törölné a hirdetést:

Amennyiben a hirdetését érdekmúlás miatt szeretné törölni (pl. lejárt a 30 napos ingyenes időszak, de az 1 éves határozott idő alatt eladta az ingatlanát, vagy egyéb okból nem áll érdekében a hirdetés fenntartása), szintén tértivevényes levélben közölje ezt a szolgáltatóval, és próbáljon megegyezni, illetve az eddigi időszakkal elszámolni ( közvetlen megegyezéses vitarendezés).

Ha a megegyezésre irányuló törekvése nem vezet eredményre:

1.Panasz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH):

Az Ön levelére a cégnek a fogyasztóvédelmi törvény alapján 30 napon belül írásos válaszadási kötelezettségük van. Ha nem kap választ tőlük, erre a tényre hivatkozással nyújtson be panaszt az NFH-hoz!

2. Panasz az adatvédelmi biztoshoz (jelenleg Jóri András):

Az Avtv. (Adatvédelmi törvény) 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.A hozzájárulás megadását meg kell előznie a teljes körű tájékoztatásnak, mely szerint ki az adatkezelő, ki férhet hozzá az adatbázishoz, illetőleg miként törölheti az érintett a regisztráció, valamint a hirdetés során megadott adatokat.
Továbbá az Avtv. 11. § (1) bekezdése szerint az érintettnek joga van kérni személyes adatainak törlését. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ebben az esetben a személyes adatot törölni kell – jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével. A törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították.
 
Megéri az adatvédelmi biztoshoz is fordulni, mert:

Az Avtv. szerint az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényéről, az adatkezelő (adatfeldolgozó) személyéről és a kezelt adatok köréről, valamint az általa kezdeményezett intézkedésekről, meghozott határozatokról.
A (4) bekezdés alapján, ha az adatkezelő a személyes adatok jogellenes kezelését nem szünteti meg, határozatban elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, továbbá felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. A határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
Érdemes tehát a panaszban ezekre hivatkozni, ezeket kérni az adtvédelmi biztostól!


3.Panasz a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH):

Amennyiben úgy érzi, hogy Önt a szerződéskötéskor, illetve az azt megelőző alkufolyamatban megtévesztették, illetve az általános szerződési feltételek az Ön számára aránytalanul és indokolatlanul előnytelenek (pl. Ön megpróbálta törölni a hirdetését, de az rendszerhiba miatt nem sikerült, az üzletszabályzat pedig kizárja a Szolgáltató felelősségét ilyen esetekben), Önnek joga van a szerződést, illetve az ÁSZF-et bíróság előtt megtámadni, illetve a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra hivatkozással a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élni.

Érdemi választ a cég magatartásával kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivataltól vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól eddig nem kaptunk, de a Hivatal vizsgálódik a folyamatos beadványok nyomán. (annál jobb, minél több panasz érkezik hozzájuk.)

Amit javasolni tudok Önnek: ha nem is támadja meg az ÁSZF-et bíróság előtt,  nyújtson be panaszt a GVH-nak is mindenképpen!! (írásbeli panasz, melyhez csatolja a panaszt alátámasztó összes dokumentum fénymásolatát!)

4. A fizetéssel kapcsolatban 2 dolgot tehet:
A) Vagy befizeti a csekkeket, és utána amint lesz a kezében jogerős döntés, melyre alapozhatja keresetét, polgári bíróság előtt követeli vissza a pénzét (a levél elején ismertetett két bírósági ítéletre hivatkozhat). Ilyen döntés nélkül, egyéb ÁSZF tisztességtelenségére hivatkozással is fordulhat bírósághoz (maximum egy előzetes bírósági ítélettel könnyebb a bizonyítás), amennyiben a megegyezésre irányuló törekvése nem vezet eredményre. Amennyiban az Ön szokásos tartózkodási helye Magyarország, a szerződésre a magyar jog az irányadó.

A bíróság előtt hivatkozhat továbbá az adatvédelmi törvény megsértésére ism ugyanis az Avtv. 17. § (1) bekezdése kimondja, hogy az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. Ilyen jogsérelemnek tekinthető, ha az adatkezelő nem ad hitelt érdemlő tájékoztatást az érintett adatainak kezelésére, törlésére vonatkozóan.
Ha bírósághoz fordul, az ügy jogerős eldöntéséig ne fizessen!

B) Nem fizeti be a csekkeket, megvárja, míg a cég fizetési meghagyást bocsát ki Ön ellen, majd ez ellen ellentmondással él 15 napon belül. (a szerződési feltételek tisztességetenségére hivatkozva - megjegyzem, ezidáig nincs tudomásunk fizetési meghagyás kibocsátásáról). Az Ön ellentmondásával a fizetési meghagyás perré alakul, így Ön  a "kényelmes" alperesi pozícióban a felperest arra kényszeríti, hogy követelése jogalapját kétséget kizáróan bebizonyítsa. Ezekben az esetekben a felperesnek (jelen esetben ingatlandepo.com, ingatlanbazar.com) kell az illetéket kiegészítenie, ha a követeléséhez ragaszkodik. Sőt, amennyiben az ingatlandepo.com nem egészíti ki az illetéket, akkor a per megszüntetésre kerül, és bármilyen további követeléstől a cég el lesz zárva.

Ha az ÁSZF kijelöli a kizárólagosan illetékes bíróságot:
Ha az ÁSZF értelmében a peres eljárásra egy adott bíróság illetékes,  felhívom figyelmét, hogy amnennyiben ez az Ön számára túl messze van, vagy egyéb okból hátrányt jelent, jogosult e szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását kérni a bíróságtól.

Végezetül, ha kapott a cégtől mostanában behajtással fenyegető e-mailt, levelet:
Amennyiben a cég valóban behajtásra adja a követelést, akkor tekintve, hogy összegszerűségében nem éri el a követelés az 500.000 Ft-ot, mindenképpen fizetési meghagyásos eljárást kell indítania. Tehát, ha lesz is behajtás, akkor azt nem egy e-mail indítja meg, hanem egy fizetési meghagyás, melyet valamelyik közjegyző/bíróság bocsát ki. (az előzőekben leírtaknak megfelelően)
További kérdéseivel kapcsolatban is forduljon bizalommal hozzánk, hátha tudunk segíteni!

Üdvözlettel:
dr. Bíró Eszter
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

[hellboy]

a fizetési meghagyásos részhez:

saját dolgaimat, üzletemet nézve nem sok esetben merült fel a fizetési meghagyás... és sokszor nem is nagyobb összegekről volt szó, mint e témában. de egy percig sem hezitáltam, hoyg benyújtsam e és behajtsam e az ügyfeleimen. persze nálam minden klappolt. szerződés számla, követelés jogossága, stb. megis lett a pénzem rövid időn belül. ha annyira jogosnak érzik a követelést, akkor miért nem nyújtottak be az elmúlt 1-2 évben egyetlenegy fizetési meghagyást? a konzekvenciákat mindeki vonja le magának úgy ahogy akarja...

[pbanyai]

benkő NYERT!!!
Egyenlőre azt a számára nem túl előnyös tapasztalatot, hogy a Fővárosi Bíróság a 40.P. 20.126/2011 számú perben elsőfokon úgy ítélkezett, hogy nem sértette jó hírnevét az, hogy a panaszfal.hu-n valaki "azt a genny benkőt" kifejezés használta, mert a felperes személye nem azonosítható a bejegyzés alapján. Miután az ítélet február 24-én született (de csak ma kaptuk meg...) valószínűsíthető a jogerő.

A kételkedőknek ajánlom, hogy írják be a Google-ba benkő honlapcímeit. A kapott TÖBB SZÁZEZER találat sem igazolja, hogy lenne mit sérteni...

[hellboy]

 

[pbanyai]

Jó napunk van... benkő MEGINT NYERT!!!Ezúttal is csak azt a számára nem túl előnyös tapasztalatot, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 8.B.36.426/2011 számú perben elsőfokon úgy ítélkezett, hogy a rágalmazás vétsége miatt indított rágalmazási pert megszüntette.

[hgzoli]

A NAV tájékoztatása az ingatlandepo számlázási gyakorlatáról. A tájékoztatás egy olyan ügyfél részére történt, aki fizetett, de csak a szokásos pdf. "számlát" kapta a papíralapú számla helyett. Mindenki figyelmébe ajánlom a 3. oldalt.

Ajánlott hozzászólás ebben az ügyben_
http://www.panaszfal.hu/index.php/topic,4296.msg148483.html#msg148483

[morcos007]

A fő hír (nem sértettük benkő személyiségi jogá) bővebben itt olvasható: http://os.mti.hu/hirek/72140/az_ingatlanbazarcom-ingatlandepocom_jogeros_pervesztese

[hgzoli]

A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E
2010. október 4., hétfo

www.kozlony.magyarorszag.hu/pdf/8005

jogtanácsosi igazolvány érvénytelenítéséről
Dr. Szabó Lajos jogtanácsos 012210. sorszámú jogtanácsosi igazolványát eltulajdonították, amelyet a Bács-Kiskun
Megyei Bíróság érvénytelenített

12144 oldal alja.

[hgzoli]

Az AFM ügy a parlamentben. Németh Zsolt képviselő kérdése Dr. Kövér László házelnökhöz, és Dr. Matolcsy György válasza Németh Zsolt képviselőnek ebben az ügyben.
Forrás: ITT  és ITT

Kíváncsian várom, bepereli-e a cég Német Zsolt államtitkárt a fenti kijelentéseiért:

"A cég tisztességtelen üzletpolitikája miatt, a becsapott hirdetők pertársaságot alapítottak,.."

"A kérdésem az, hogy a kormány meddig tűri és el az ilyen és ehhez hasonló cégek
jogszerűtlen működését, amelyek olyan tevékenységgel tesznek szert jövedelemre, mellyel
több ezer embert károsítanak meg."

[hellboy]

hát ha az eddigiekhez volt arca, csodálkoznék, hoyg ha nem... de ekkor lehet bejelentést kell tenni az EBH-nál az ügyben?

[morcos007]

Azt nem említette meg az interpelláló képviselő, hogy az általa felsorolt szervek, és egyesületek összzesen is kevesebb bejelentést kaptak, mint a panaszfal.hu...

[hgzoli]

A panaszfal.hu interaktív fogyasztóvédelmi honlapra 2011-ben több illetéktelen behatolás, és illegális adatgyűjtés történt, majd az ingatlanbazar.com és ingatlandepo. com „ingyenes” hirdetést kínáló honlapokat működtető cég jogtanácsosa azt követelte a panaszfal.hu szerverének tulajdonosától, hogy „némítsa el” a népszerű honlapot. Az együttműködési szándék jeleként az AFM-EXE-Weltimmo-ingatlanbazar.com/ingatlandepo.com topicok átmenetileg csak regisztráció után voltak megtekinthetők. (A cég-konglomerátum, és a mögötte álló személyek ügyében három éve folyik ORFK, APEH/NAV, és GVH eljárás, valószínűsíthetően tízezres nagyságrendű megkárosított, vagy megzsarolt panaszos védelmében.)

A panaszfal.hu honlap vezetője tárgyalni kívánt az említett jogtanácsossal, mert 2011.január 17-én bemutatott 012210 számú igazolványáról kiderült, hogy az nem volt érvényes fenti időpontban, ugyanis ezen igazolványt, a tulajdonos kérésére 2010.10.02-án a Bács-Kiskun Megyei Bíróság törölte a nyilvántartásból. A jogtanácsos hónapok óta nem tartózkodik ismert címein, ezért -a vélelmezhető összeférhetetlenség elkerülése érdekében- az ÉTOSZ nem az illetékes ügyészséghez, hanem a Legfelső Ügyészhez fordult.

2011. decemberében lezárta a Gazdasági Versenyhivatal az említett cégek és honlapok ügyében a vizsgálatot, és határozatában megállapította az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetőinek felelősségét, továbbá összesen 5,6 millió Ft kártérítésre, valmint a határozat nyilvánosságra hozatalára kötelezte. Miután a nyivánosságra hozatalt az érdekeltek elmulasztották, így a panaszfal.hu-t működtető Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége (ÉTOSZ) a fent említett topicok átmeneti korlátozást 2012.01.30-án 0:00 órától megszüntette. Ezen időponttól a topicok regisztráció nélkül is megtekinthetők!

Az ÉTOSZ vezetői azért is döntöttek a korlátozás megszüntetése mellett, mert időközben jogerősen megnyerték az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetői mögött álló magánvádló által indított személyiség jog sérelme tárgyában indított pert, így tisztázódott: a népszerű panaszfal.hu nem sérti senki semmiféle jogát, amikor nyilvánosságra hoz, és megvitat a fogyasztóvédelem körébe tartozó ügyeket.

Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége

[hgzoli]

Mindenki figyelmébe ajánlom EZT.

[hgzoli]

A Nemzet Magánvádlója VERVE JÓ!!! És most már JOGERŐSEN VAN VERVE, mert megfellebbezte a fővárosi bíróság azon ítéletét, amely szerint az ÉTOSZ nem rontotta a magánvádló  "jó hírét"(hmmm...). A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.21.201/20011. számú perben JOGERŐSEN helybenhagyta az ítéletet. Tehát az "álfogyasztóvédőnek" titulált ÉTOSZ (1. sz. per: EZ VALÓBAN JÓ HÍRNÉV SÉRELME!!!) legyőzte a "jogkövetésről" handabandázó társulatot, amelynek jogtanácsosa eltűnt...


Fővárosi Ítélőtábla
2.Pf.21.201/2011/4.
 
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla .................  által képviselt...............................................
felperesnek, Bányai Péter Mihály programigazgató által képviselt Erdekvédelmi
Tanácsadók Országos Szövetsége (1475 Budapest, PL: 255.) alperes ellen, jóhírnév
megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. február 24. napján meghozott,
40.P.20.126/2010/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett
fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás:
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnévhez
fűződő személyiségi jogát.
Előadta, hogy az alperes által működtetett panaszfal.hu elnevezésű honlapon több olyan hozzászólás jelent meg, ami alkalmas a lejáratására. A hozzászólások egy része valótlan tényeket állít, másik része pedig valós tényeket hamis színben tüntet fel.
A felperes összesen nyolc hozzászólást kifogásolt, köztük azt, melyben a bejegyző azt állította, hogy a felperes a fogyasztók fenyegetéséból és zsarolásából akar élni, zavarosban halászik és fondorlatokkal visszamenőleges fizetésre kényszeríti a fogyasztókat. Sérelmezte azt a megjelent közlést is, melyben a hozzászóló reményét fejezte ki, hogy nem csak pénzbüntetést, hanem szabadságvesztés büntetést is kiszabnak rá, valamint több milliós és tízmilliós törvényszegést is összefüggésbe hozott vele. Jogsértő volt az a nyilatkozat is, amely a működését úgy jellemezte, hogy emberek lehúzására játszik. Sérelmezte azt a tényállítást, mely szerint egy személy hirdetését önkényesen visszatették, holott a hozzászóló az oldaluk közelében sem járt. Valótlan volt továbbá a honlapon fellelhető azon közlés is, mely szerint mindenki számára egyértelmű, hogy átverésről és lenyúlásról szól a dolog, és ezt legjobban a cégtulaj tudja, a cég pedig sunyizik és az emberek félelmére játszik. Jogellenes volt továbbá az a tartalom is, melyben a hozzászóló úgy nyilatkozott, hogy a felperes biztos csinál más nem törvényeset is, mert aki ilyet kitalál, az biztosan azon töri a fejét, hogy hogyan csapjon be másokat. Jogsértő az a közlés is, mely genny Benkonak nevezte. Jogsértő az a hozzászólás is, mely dokumentum-hamisítással vádolta, és abbéli reményének adott hangot, hogy hosszú évekre lesittelik. Kifogásolta azt a tartalmat is, melyben bandának nevezték a cégével együtt.
Az alperes védekezést nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Megállapította, hogy a le nem rótt 27.000 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. (2) bekezdését.
Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes személye nem azonosítható a bejegyzések alapján, a sérelmezett szövegek tartalma nem valósít meg jóhírnév sértést.
A felperesre utaló azon szöveget, mely „azt a genny Benkot" megjegyzést tartalmazta, a teljes szövegkörnyezetet figyelembe véve sem lehet valótlannak, sem valósnak, de hamis színezetű tényállításnak sem minősíteni. A felperes személyére sem vonatkoztatható egyértelműen a közlés. Rámutatott, hogy nem annak van jelentősége, hogy a felperes magára vonatkoztatja-e a kitételt, tudván, hogy a honlapon szidalmazott cégnek ügyvezetője, hanem annak, hogy mások számára nyilvánvaló-e ez a körülmény. Ez jelen esetben nem volt megállapítható, részben a tulajdonnév helytelen írásmódja, részben azért, mert a felperes személye a keresztnév hiányában pontosan nem volt azonosítható. Kitért továbbá az elsőfokú bíróság arra, hogy tényállítás nem jelent meg a szövegben, bár kétség kívül megalázó, bántó volt az alkalmazott jelző, ami a bejegyzést tevő szélsőséges indulatát volt hivatva megjeleníteni. Mindezekre tekintettel a jóhírnév sérelme nem volt megállapítható.
Az elsőfokú bíróság a keresetet anélkül utasította el, hogy egyéb körülményeket – az alperes felelősségének kérdését – külön vizsgálat alá vonta volna.
Kitért arra, hogy önmagában az ellenkérelem hiánya nem vezethet a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalához. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a keresetében foglaltakat a felperes megfelelően bizonyítja és az alperes erre figyelemmel sem kívánja az álláspontját kifejteni. Nézete szerint a kereset a mellékleteire figyelemmel is bizonyítatlan maradt, és a sérelmezett közlések tartalmai szintén a kereset megalapozatlanságát támasztották alá.
A perköltség viseléséről a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. (1) bekezdése alapján határozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára való utasítását.
Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes a per első tárgyalásán és azt követően sem jelent meg, és érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság azonban kérelme ellenére nem marasztalta az alperest a keresete szerint, holott az általa előadottakat okiratokkal bizonyította. Az alperes sem vitatta a perben, hogy a személyét érintő hozzászólások az általa üzemeltetett honlapon jelentek meg és a kereseti kérelme elutasítását sem kérte. Ilyen körülmények között pedig az elsőfokú bíróság nem rendelkezhetett volna a kereseti kérelem elutasításáról. Álláspontja szerint bizonyítja kereseti kérelmének megalapozottságát az is, hogy időközben az alperes eltávolította az általa sérelmezett hozzászólásokat a honlapjáról. Így pedig nem tette vitássá azok személyiségi jogsértő jellegét.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett annak megállapításával, hogy a hozzászólásokból nem lehetett a személyére következtetni. Ez azért hibás álláspont, mert az alperes a honlapján külön felületet biztosított a korábbi cége által üzemeltetett honlappal kapcsolatos hozzászólásoknak. Több olyan hozzászólás is megtalálható volt ebben a topikban, amelyek személyes adatait tartalmazták. Ezek alapján, illetőleg a céginformációk ismeretében a személye beazonosíthatóvá vált.
Álláspontja szerint a keresetben kifogások tényállítások kivétel nélkül sértőek. Érthetetlennek minősítette, hogy az elsőfokú bíróság miért kizárólag egyetlen bejegyzést vizsgált, holott az összes hozzászólás közvetve vagy közvetlenül a személyének lejáratására irányult.
Kifejtette, hogy az alperes felel az általa beszerkesztett tartalomért, melyek minden általa sérelmezett esetben bántóak, sértőek és megalázóak voltak. A véleménynyilvánítás szabadsága nem feltétlen a tényállítások tekintetében, mert nem irányulhat a becsület csorbítására, márpedig az alperes honlapján megnyilvánulóknak kifejezetten az volt a célja, hogy lejárassák. A mellette szóló bejegyzéseket törölték a rendszerből, ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadsága nem vonatkozhat tények meghamisítására. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta arról, hogy az általa csatolt bizonyítékok nem elegendőek a keresetben foglaltak alátámasztására.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Álláspontja szerint nem helytálló az a felperesi előadás, hogy mulasztott volna és a felperesi keresetben foglaltakat nem vitatja. Az elsőfokú bíróság felhívását tartalmazó 9. sorszámú jegyzőkönyvet téves kézbesítés miatt csak a bíróság által meghatározott határidő után vehette kézhez.
Arra hivatkozott, hogy a felperessel, illetőleg a cégével kapcsolatosan mintegy 820.000 bejegyzés szerepel, ezek közül egyik sem hízelgő a felperesre nézve. Ilyen körülmények között pedig kétségbe vonta azt, hogy a felperesnek lenne olyan jóhírneve, amelyet megsérthetett volna. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a felperes által sérelmezett közlések tekintetében véleménynyilvánítás történt.
A felperes fellebbezése nem alapos.
 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett, ezért határozatát a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint, a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
A Ptk. 78. § (1) bekezdése alapján, a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Nem osztotta a másodfokú bíróság a felperes által kifejtett eljárási kifogást. Az elsőfokú bíróság a 2010. november 9. napján megtartott első tárgyalást azzal halasztotta el, hogy az alperes idézése nem volt szabályszerű. Újabb határnapot tűzött ki a Pp. 136B. §-ára figyelemmel, és felhívta az alperest, hogy ellenkérelmét 15 napon belül bizonyítékaival és bizonyítási indítványával együtt csatolja. Végzésében a mulasztás esetére nem állapított meg olyan jogkövetkezményt, hogy a felperes keresetében foglaltaknak megfelelő döntést hoz. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság nem járt el jogszabályellenesen, amikor a védekezés hiányában nem a felperes keresetével megegyező határozatot hozott. Az elsőfokú bíróság kifejezetten akkor járt volna el jogellenesen, ha a jogkövetkezményekről való tájékoztatás hiányában érdemi vizsgálat nélkül marasztaló ítéletet hoz.
A másodfokú bíróság a felperes által csatolt okirati bizonyíték alapján elsődlegesen arra mutat rá, hogy a felperes nem egy teljes hozzászólás folyamot csatolt annak pontos megjelölésével, hogy az kiről vagy kikről szól alapvetően. A hozzászólásokat tartalmazó oldalakon jelölt meg bizonyos általa sérelmesnek tartott közléseket.
A csatolt dokumentumokból, illetőleg a kifogásolt kitételekből alapvetően azt lehetett megállapítani, hogy az egy panaszáradatot tartalmaz. Az elsőfokú bíróságnak kizárólag ezekből a hozzászólásokból kellett elsődlegesen abban állást foglalni, hogy ezek tartalmilag érintik-e a felperes személyét. Ebből a szempontból különös jelentősége volt annak, hogy perben kizárólag a természetes személy felperes állt.
A Ptk. 85. § (1) bekezdése szerint. a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni.
Az általános személyiség védelmi perekben is következetesen alkalmazott PK 13. számú állásfoglalás I. pontjára figyelemmel, jogvédelmet az kérhet, akinek a személyére a sérelmezett közlés utal, vagy akinek a személye a közlésből felismerhető.
A kifogásolt nyolc kitételhől a felperes személyére kétséget kizáróan nem lehetett következtetni. A bejegyzések általános alanyt alkalmazva fogalmaztak, és a megnyilatkozások felett címként megjelölt cégnév, illetve internetes cím sem utal kifejezetten a felperesre, mint természetes személyre. Az elsőfokú bíróság által is külön kiemelt és elemzett „Benko" nevet is tartalmazó bejegyzés alapján, a felperes személyére való egyértelmű következtetés sem volt megállapítható. Egyéb közvetlen információ, a nem megfelelő helyesírás, valamint a keresztnév hiánya nem tették egyértelművé, hogy a felperest határozottan jelölő személynévről van szó.
 Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el teljes egészében a felperesi keresetet.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes személyes költségmentességére figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Az alperest fellebbezési eljárás során nem jogi képviselő képviselte, és az alperes külön perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság az alperes javára perköltséget nem állapított meg.
Budapest, 2011. december 1.