Fogyasztóvédelmi Fórum
2018. 05. 21. 18:01:05 H // *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: HIRDETÉSSZERVEZŐKET KERES A hamarosan ismét megjelenő  Ország-világ Magazin  ÉS HONLAP-CSALÁDJA: panaszfal.hu; civilia.hu; orszag-vilag.hu;
letkerdesonline.hu
Jelentkezés rövid fényképes bemutatkozólevéllel:    pbanyai@gmail.com
 
   Főoldal   Súgó Keresés Naptár Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1]   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A BANKOK HITELESZÁMOLÁSA  (Megtekintve 7302 alkalommal)
pbanyai
Administrator
******
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 246



« Dátum: 2015. 06. 02. 09:45:54 K »

BRÓZIKNÉ KOVÁCS SÁRA SZAKÉRTŐNK ÖSSZEFOGLALTA LÁTOGATÓINK SZÁMÁRA azokat a szempontokat, amely mindenki számára hasznos lehet, egyébként saját, a Pénzügyi Békéltető Testület felé benyújtott panaszának vázlata...

I. A kölcsönfelvétel körülményeivel kapcsolatos panaszaim:
1.)  A kölcsöntárgyalást a beadványomhoz mellékelt hitelajánlat alapján folytattam az OTP hitelügyintézőjével. Mint az egyértelműen kiderül az ajánlatból, az OTP egy forintkölcsönt ajánlott, amit devizában tart nyilván a kamatok és egyéb költségek devizában történő kiszámítása miatt. Indoklásuk szerint ezt azért teszik, mert a forint kölcsön kamata nagyon magas, s így az ügyfelek kedvezőbben jutnak kölcsönhöz, mintha forint kölcsönt vennének fel, s a pénzintézet is több hitelt tud kihelyezni.  Jóval a hitelfelvétel után azonban kiderült, hogy az OTP „devizában tartja nyilván”-t másként értelmezi, mint amit az valójában jelent.
„Nyilvántartás jelentése: 1. Rendszeres feljegyzés készítése személyekről, eseményekről, tényekről bizonyos adatok alapján. Az ügyfelek nyilvántartása a vállalkozó egyik feladata. A hivatalban minden alkalmazott munkájának része a hozzá tartozó adatok nyilvántartása. A korszerű nyilvántartás ma már számítógépen történik.  2. Rendszeresen vezetett feljegyzés vagy adatkezelő rendszer, amely meghatározott céllal gyűjtött adatokat, például neveket, tárgyakat vagy idő szerint elrendezett eseményeket tartalmaz. Egy ilyen jegyzék vagy adatkezelő rendszer célja a benne tárolt adatok számontartása, illetve a visszakeresésének megkönnyítése.”

Ennek alapján a hiteltárgyalás során szóba sem kerülhetett, hogy devizát vásárolnak, vagy a betétesek pénzét helyezik ki. Egy „virtuális devizáról” beszéltünk, ami csak a nyilvántartásban szerepel, amit alátámasztott az is, hogy a hitelajánlaton a svájci frank vételi és eladási ára megegyezik, tehát azzal kereskedés nem folyik. Számomra ez azt jelentette, hogy valami fiktív devizaszámla állhat a hitelügylet mögött, amit az OTP valahogy törvényes keretek közé rakott. A hitelügylet valódi mivolta sem a hitelfelvételkor, sem azóta nem derült ki. Én, mint ügyfél nem tudom ezt kideríteni, ez egyértelműen a PSZÁF, és a Fogyasztóvédelem feladata lenne, hisz a fogyasztók részére a teljes körű tájékoztatás elmaradása komoly érdeksérelmet okoz, mert a hitelügylet átláthatatlan, zavaros, részinformációk alapján tárgyalt, a szerződés szövegében több helyen félreérthető.

2.) A hiteltárgyalás során végig forintban beszéltünk a kölcsönösszegről és az LTP betétről. Fel sem merült annak a lehetősége, hogy a kölcsönösszeget, vagy a megtakarítást svájci frankban szeretnék elszámolni.
3.)  Annak ellenére, hogy szó sem volt az előzetes tárgyalásokon az LTP betét devizára váltásáról, a szerződés záradékába ezt az OTP beleírta. A közjegyzőnél egyetlen esetben sem (ez a kölcsön három alkalommal volt közjegyző előtt, a módosítások miatt) olvashatja el az ügyfél a szerződést, azt három különböző helyen, három közjegyző olvasta fel.
Ennek eredménye képen a mondat sok esetben nem az eredeti értelmében jut el az ügyfélhez, hisz nem látja a leírt változatot, majd csak az aláírás után. Bár megkérdezi a közjegyző, hogy megértette-e a szerződést, ez annyi, mintha a „… hogy tetszik lenni?” - kérdést tenné fel. A felolvasás alatt másodperc tört része alatt kellene észrevenni az ügyfélnek azt, amin az OTP jogászai, pénzügyi szakemberei három hónapot dolgoztak? Belátható, hogy ehhez zseninek, látnoknak, gondolatolvasónak kellene lenni.
4.) A hitel, mint bizalom.
Nem az, és nem úgy került a szerződésbe, ahogy azt az előzetes hiteltárgyalásokon megbeszéltük.
A hitel a hitelező és az adós között kölcsönös bizalmon alapszik. Az OTP teljes joggal bízik abban, hogy a nekem kölcsön adott pénzét annak kamataival együtt visszakapja. Én is bíztam a hitel felvételekor az OTP-ben, ezért nem uzsoráshoz fordultam kölcsönért, mert az esetleg a kölcsönadott pénz többszörösét kérné vissza. Ma azt gondolom, az uzsorással jobban jártam volna, vele szemben legalább fellép a rendőrség.

II. A kölcsönszerződés érthetőségével kapcsolatos panaszaim:
1.)A szerződés I. pontjában a kölcsön összegét egy, a kölcsön szó után tett vessző hivatott jelezni, ami a szerződés felolvasásakor észrevehetetlen, nem mindegy hol van a hangsúly a felolvasásnál.
A kölcsön összegére vonatkozólag itt is csak az szerepel, hogy svájci frankban nyilvántartott hitel, tehát nem svájci frankra átváltott forinthitel! Véleményem szerint „nyilvántartom”("nyilvántartás" szinonimái: kartoték, lista, jegyzék) szó nem azonos az átváltom, cserélem, vásárlom, devizában kihelyezem, a devizabetétekből beváltom szavakkal és fogalmakkal. Ugyanitt szerepel a következő félrevezető megfogalmazás, a „devizában kerülnek megállapításra”

2.) I.1.) Kölcsön összege: „X”.-Ft…” „… a kölcsön összegének Devizában való megállapítása…”
"megállapít" szinonimái: konstatál, nyugtáz, definiál, deklarál, meghatároz, determinál, megad, megszab, körülír, leír, leszögez..”  Tehát nem azonos az átvált, cserél, vásárol, deviza betétekből kihelyez szavakkal, vagy fogalmakkal.
Az a tény, hogy ilyen pongyolán fogalmaznak meg egy szerződést, szintén arra utal, hogy a devizaügylet valós jellegét kívánják elfedni, tehát fiktív devizaügyletről lehet szó, vagy valami befektetéssel kombinált ügylet lehet, de mivel nem kaptam felvilágosítást, csak találgatni tudok.
Mindez azonban véleményem szerint nem változtat azon a tényen, hogy a szerződésből nem derül ki egyértelműen, hogy az előzetes tárgyalásokkal ellentétben nem forint, hanem deviza kölcsönként kívánják kezelni a jövőben a kölcsönünket.
3.) III. A kölcsön törlesztése: címszó alatt szintén a vessző jelentené a kölcsön tőkét, vagy kölcsön összeget, a fogalmazás nem jelzi egyértelműen, hogy a felvett kölcsönösszeget is változónak tekintik a kamattal és kezelési költséggel együtt. Itt szintén a felolvasón múlott, hogy hova teszi a hangsúlyt, bár többszöri elolvasás után sem világos a megfogalmazás.

4.)  III.2.)… a tőke törlesztésére a futamidő első 100 hónapjára haladékot ad…” majd a törlesztés idejét jelöli. Egyetlen szóval nem említi, hogy itt a „X”.- Ft kölcsönt már nem devizában nyilvántartott, hanem devizában felvett kölcsönként kezeli.
Úgy tesz, mintha devizát adott volna, s annak az ellenértékét kérné forintban, de a szerződésben ez sem szerepel. Ahhoz, hogy a századik hónaptól a forintkölcsönt devizakölcsönként lehessen kezelni, pontos megfogalmazás kellene. Pl: a bank a hitelfelvétel napján a forintkölcsön összegének megfelelő devizát vásárol, amit az adós a 100 hónap elteltével köteles forintban visszaváltani. Gondolom ezt a bank is csak akkor írhatná le, ha valóban deviza állna a kölcsön mögött, de ha ezt a szerződésbe írná, nem írná alá csak az, aki valóban devizát kapott.
III. Az LTP betét beforgatásánál az árfolyamváltozás felszámításának jogszerűtlensége:
Tisztességtelen és jogtalan haszonszerzés:
Tisztességtelennek és jogtalannak tartom az OTP részéről az LTP megtakarítás devizára váltását, az pedig, hogy egy forint megtakarításra árfolyamkockázatot számoljanak fel, semmivel nem magyarázható.
  Az LTP betét egy megtakarítás, amit én fizetek, az állam egészít ki, az OTP csak a számlát vezeti, illetve minimális kamat fejében a megtakarított pénzt használja. Ehhez a betéthez véleményem szerint semmi köze a svájci frank árfolyam változásának, mivel a magyar állam egészíti ki a magyar adófizetők pénzéből, azt gyakorlatilag csak forintban lenne szabad kezelni, de semmi szín alatt nem tartalmazhat árfolyamkockázatot, mivel ez egy forint betét, amit az OTP úgy forgatott be, mintha arra is vonatkozna az árfolyamkockázat!
  A hitel felvételének napján 141,1 HUF/CHF volt a svájci frank. Feltéve, de nem megengedve, hogy a forint megtakarítást átszámolhatják CHF-be, azt csak árfolyamkockázat nélkül tehetnék meg. Ebben az esetben a 1.338.484.-Ft LTP betét, 9.486.07 CHF megtakarítás lenne szemben az OTP által jóváírt 5.218,87 CHF -el.
Tehát egy nem létező árfolyamkockázatra hivatkozva (ez egy forint betét, nincs árfolyamkockázat) 4.267.2 CHF haszonra tesz szert teljesen jogtalanul. Teljességgel elfogadhatatlan, s véleményem szerint teljesen kimeríti a jogtalan haszonszerzés fogalmát, s bár nem vagyok jogász, de mivel az adófizetők pénzéről is szó van, talán a hűtlen kezelés is felmerül.
IV. Tisztességtelen piaci magatartás:
- a kockázatok feltárásának teljes hiánya, ami félrevezetéssel párosult. (azt állították, hogy 15-20%-os árfolyam emelkedésre lehet számítani)
- a hitelfelvételtől a mai napig tisztázatlan a hitelügylet valós jellege. Elhallgatták, mit értenek a „devizában nyilvántartott” megfogalmazáson, hogy a bank szerint devizában felvett kölcsönt takar, ami valójában egy fiktív deviza-hitelügylet.
- sérült a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
- sérült a különféle termékek és szolgáltatások közötti szabad választás joga (befolyásolás, egy bizonyos az OTP számára kedvező termék választására ajándék felajánlással)
 - az OTP olyan terméket árult a piacon, ami nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amit az ajánlatban állított róla! A termék mibenléte a mai ismereteink alapján is megállapíthatatlan, sem nem forint hitel, sem nem devizahitel.
- a termék szerződése zavaros, pontatlanul fogalmazott, félrevezető,
- a szerződés megismerése felolvasás útján történik a közjegyzőknél (hét esetből hétszer), nincs mód a szerződés alapos áttanulmányozására.
- túl nagy előre nem látható kockázatot vállaltat az ügyféllel, amiről előzetesen nem tájékoztatja
- többször kamatot emelt, miközben az árfolyamkockázat miatt megemelkedett törlesztő részletek az ügyfelek előre felmért jövedelmi helyzetét már régen meghaladták, a terhelhetőségüket bőven túllépték, a bankok semmilyen önmérsékletet nem tanúsítottak!
- az OTP nem vállal garanciát a termékére, nem hajlandó a hibákat kijavítani, újratárgyalni,
- az eltitkolt magas kockázat miatt és a termék felismerhetetlenségéből adódóan sérült a fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme is.

V.A Magyar Állam felelőssége:
- Engedélyezett és évekig megtűrt egy olyan pénzügyi terméket, ami beláthatatlan következményekkel fenyegetett, ezzel súlyosan sértette a lakosság vagyoni érdekét, veszélyeztette a lakhatáshoz való jogát, mentális és fizikális egészségét, s az államba, az igazságszolgáltatásba, a törvényhozásba vetett bizalmát teljesen leamortizálta.
- Milliós károkat okozott a családoknak a devizahitelek kivezetésének lebegtetésével, hamis illúziókat keltve bennük, várakozásra kényszerítette, miközben egyre romlott a forint, tehát nap, mint nap nőtt a családok adóssága. Ezek után a Kúriára hivatkozva olyan árfolyamot határozott meg, ami rendkívül kedvezőtlen az ügyfelek számára. A „bankok elszámoltatása” címszóval hozott intézkedések egyáltalán nem kompenzálják az ez idő alatt elszenvedett károkat sem, nem hogy az azt megelőzőeket!
-  Új forintkölcsönre váltatják a devizában nyilvántartott kölcsönöket úgy, mintha azok valójában devizakölcsönök lettek volna, tehát az adóst, s annak ingatlanát úgy terhelik be, mintha a hitelfelvételkor devizát kapott volna. Ezzel soha nem létező, soha kézhez nem kapott hitelösszeg elismerésére kötelezik.
- Az árfolyamgátba való belépést ajánlotta, s hogy az így felszabadult pénzzel emeljük a megtakarításunkat, amivel csökkenthetjük a tőketartozást. Csakhogy a megtakarításokra a hitelintézetek rátették a kezüket, s hiába emeltem meg például én az LTP megtakarítást a maximumra, annak több mint a fele az OTP-é lett, mert úgy kötötte meg a szerződést, hogy a megtakarításra is számolhasson árfolyamkockázatot. Az én esetemben konkrétan: 2013. 07- 2014 .12- ig havi 11 760.- Ft/hó összeggel, összesen 211.680.- Ft val  emeltem a megtakarítást. A svájci frank árfolyamváltozására hivatkozva 116 480.- Ft forinttal kevesebbet forgatott a hitelbe a bank. Az erre eső állami támogatás mértékét nem tudom, arra az államnak kéne figyelni, hisz a magyar adófizetők pénzét teszi a bankok zsebébe.
- Úgy az LTP, mint a devizában nyilvántartott hitel esetén nem nyújt segítséget a lakosságnak a megfelelő tájékoztatással, így sokkal könnyebben becsaphatóak, megtéveszthetőek, kiszolgáltatottabbak az emberek.
- Engedte, hogy az ingatlanokra a bankok CHF-ben terheljék rá a forint hiteleket. Ezért felelősség terheli a földhivatalokat is, hogy ezt annak ellenére devizában jegyezték be, hogy a forintösszeg szerepel elől a bejegyzés kérelmezésében, s a földhivatalnak tudnia kellett, hogy a kölcsönt felvevő nem devizát kapott.

VI. A közjegyzők felelőssége:
„A közjegyző olyan hivatalos személy, akit a törvény közhitelességgel ruház fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson.”
Ez a valóságban egyáltalán nem működik, hisz a közjegyzőnek eszerint az ügyfél érdekeit is szem előtt kellene tartani. A mi esetünkben ezt a szerződést három közjegyző látta, olvasta, dolgozott rajta a módosítások miatt, mégsem tettek semmit azért, hogy figyelmeztessenek a kölcsön szövegébe kódolt, félremagyarázható mondatok, szószerkezetek kiszűrésére.
Ha valóban pártatlanok lennének, akkor időt adnának arra, hogy az aláírás előtt a szerződést az ügyfél is tanulmányozhassa, többször elolvashassa, hogy a számára nem érthető és világos megfogalmazásokra még a szerződés aláírása előtt fény derüljön.

VII. A Bankokat ellenőrző és felügyelő szervek, fogyasztóvédők felelőssége:
-„ A szerződések jogszerűségét a Felügyelet (jelenleg MNB) rendszeresen vizsgálta, azokban jogi kivetnivalót sohasem talált.(Ptk.5.§ (1) (2) (3), 227,§ (2). „
Az OTP a válaszlevelében arra hivatkozik, a bankokat ellenőrző és felügyelő szervek, mindent rendben találtak, a fogyasztóvédőkről pedig említést sem tesznek. Ez elkeserítő! Bár a jog nem az én világon, átolvastam az OTP által hivatkozott paragrafusokat, amiben szerintem sem hibáztak.
- Miközben a hivatkozott paragrafusokat kerestem a PTK negyedik részében megtaláltam az én esetemre vonatkozó paragrafusokat, amiben szerintem az OTP és a jegyző is hibázott.
A kölcsönt továbbra is forintkölcsönnek tartom, azt forintban kértem, forintban tárgyaltam, forintban folyósították azzal a kikötéssel, hogy egy nyilvántartás alapján a járulékait svájci frankban kezelik. A beadványomban már szereplő 523.§ (1) mellett, amit továbbra is elsődlegesnek, mérvadónak, s mindkét félre nézve kötelezőnek tartok, szeretném az azóta fellelt paragrafusokkal kiegészíteni.
- Ptk.207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
Tehát a beadványom elején kifogásolt értelmezési kérdésekben a Ptk. is a magyar nyelv általános szabályait veszi alapul. Ennek értelmében a „nyilvántartott” szó kartotékot, listát, jegyzéket jelent, nem pedig átváltást.  A „megállapít” szó pedig a megad, körülír, meghatároz, leszögez… jelentéssel bír, nem lehet ennek alapján az átváltásra, cserére, vagy bármely más hasonló pénzügyi műveletre gondolni.
Ptk.205. 22]7 (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
A kölcsönszerződés megkötésekor nem tárgyalta meg velem az OTP, hogy mik a szándékai az LTP megtakarítással, arra a jegyző nem kérdezett rá, s a figyelmetlenségemből, illetve a szerződés alapos áttanulmányozásának kizárásából adódóan olyan kikötés került a záradékba, ami a hiteltárgyalások során szóba sem került. Ez épp úgy vonatkozik a fent leírt kölcsöntőkére is.

Ptk.209/A. 25]0 Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
Kérem, szíveskedjenek a segítségemre lenni az LTP záradék érvénytelenségének megállapításában.
- Ptk.210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
Az OTP-nek a jelenleg tárgyalt szerződés megkötésekor, valamint az azt megelőző tárgyalások alatt tanúsított magatartása a fenti paragrafusban foglaltakat a legteljesebb mértékig kimerítik.

- Az OTP a válaszlevelében azt írja, hogy „olyan Ügyfél magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.”
Eszerint sajnos én nem vagyok elég okos ahhoz, hogy az OTP ügyfele lehessek, mert meg kell mondjam ennek a kölcsönnek a mibenlétét nem csak a szerződéskötéskor, hanem ma, azaz hét év elteltével, többszöri elolvasás, utána járás, tanulmányozás, érdeklődés ellenére sem értem!
Pedig ellentétben az OTP többi ügyfelével, én az ügyintézők magyarázatát is kétszer hallgattam meg 2006-ban, és 2008-ban.
Nem gondolom, hogy butább lennék a sok éves átlagnál, ezért szeretném kérni az OTP képviselőjét, hogy kísérelje meg ezt a szerződést nekem elmagyarázni úgy, hogy nem a „nyilvántartott” szóval zsonglőrködik, hanem egyenes, tényszerű, bizonyítható állításokkal világítja meg a kölcsön mibenlétét.

Kereskedelmi szakoktatói múltamra hagyatkozva írtam össze, mit tartok aggályosnak, mit értek a tisztességtelen piaci magatartás és a tisztességtelen haszonszerzés alatt.  Úgy gondolom, hogy ha ezek az élelmiszer kereskedelemben a legapróbb filléres termékre is vonatkoznak, sokszorosan kell, hogy vonatkozzanak egy, az ember életét évtizedekre meghatározó jelzáloghitelre.
Kérem, szíveskedjenek a fenti panaszaimat kivizsgálni. Kérem, hogy az egyezség esetleges hiánya esetén, a fentiek alapján szíveskedjenek segítségemre lenni a szerződés érvénytelenítésében.

Kelt, aláírás.......
Naplózva
Oldalak: [1]   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by MySQL Powered by PHP Powered by SMF 1.1.20 | SMF © 2006, Simple Machines
Magyar fordítás: SMF Magyarország
Impresszum | Linkek
Szabványos XHTML 1.0! Szabványos CSS!